Van valami különleges abban, amikor egy művész már nem újabb csúcsot akar meghódítani, hanem egy pillanatra visszanéz oda, ahonnan elindult. Havasi Balázs augusztus 8-án este éppen ezt tette a Tokaj Fesztiválkatlanban: új koncertshow-ja ugyan a jelenben született, mégis az elmúlt közel húsz év történetét mesélte el.
A zongoraművész nem titkolta, hogy számára is különleges ez az este.
„Azt hiszem, hogy a mai este programja egy nagy összefoglalás az elmúlt közel két évtizednek” – mondta a koncert előtt.
Az elmúlt húsz év pedig valóban hosszú utat jelentett: egy egészen kis színházi helyszínről indult, majd következtek az egyre nagyobb színpadok, a Budapest Sportaréna, végül pedig a világ legismertebb koncerttermei.
„Körülbelül húsz éve kezdődött el Magyarországon az a karrier, amely egy nagy közösség számára ismert” – idézte fel. „Egy egészen pici színházból jutottunk el egyre nagyobb helyszínekre.”
Azóta 29 alkalommal töltötte meg a Budapest Sportarénát, fellépett a New York-i Carnegie Hallban, a Sydney-i Operaházban, a londoni Royal Albert Hallban és a Wembley Arénában is. Koncertjeire és hangversenyeire pedig már több mint egymillió jegyet adtak el.
A szám önmagában is lenyűgöző, Havasi Balázs azonban nem ezt tekinti a történet legfontosabb részének.
„Én magam is meglepődtem, hogy több mint egymillió koncerthelyet adtunk el, ami egy hatalmas számnak tűnik. És az is, tulajdonképpen még nemzetközi viszonylatban is.”
A következő mondata azonban már sokkal többet árul el arról, hol tart ma művészként.
„Engem inkább az érdekel jobban, hogy én művészként, hogyan fejlődöm ezáltal.”
Talán ez az egyik legfontosabb változás a mögötte álló két évtized során. Pályája elején még erősen dolgozott benne a bizonyítás vágya, ma már sokkal inkább közvetíteni szeretne.
„A kezdeti időszak után, amikor még egy nagyon nagy bizonyítási vágy volt bennem, hogy megmutassam a világnak, hogy mit tudok, ez már átfordult inkább egyfajta közvetítői vággyá.”
Vagyis ma már nem feltétlenül az a kérdés számára, hogy mit tud megmutatni a zongorán, hanem az, hogy mit tud átadni általa.
„Inkább szeretném elmondani, hogy mit gondolok, vagy mit érzek a közönségnek.”
Ezért is vált személyesebbé a tokaji műsor. Havasi tavaly töltötte be az ötvenedik életévét, és bár szerinte „a számoknak nincs nagy jelentősége”, azt érzi, hogy az életkorával együtt az élethez és a színpadhoz való viszonya is megváltozott.
„Szépen egyszerűsödik minden körülötte, és megmarad jó esetben maga az üzenet, hogy mit szeretnék mondani.”
Tokaj pedig ehhez különösen jó helyszín.
Aki sokat utazik a világban, annak talán még feltűnőbb, mennyire különleges hely a Fesztiválkatlan. Havasi Balázs szerint hajlamosak vagyunk arra, hogy az itthoni értékeket természetesnek vegyük, pedig a tokaji helyszín nemzetközi összehasonlításban is egészen kivételes.
„Nagyon sokat utazom a világban, és mi nagyon sokszor nem vesszük észre, hogy bizonyos dolgokban mennyire különleges helyzetben vagyunk itthon.”
A Fesztiválkatlanról pedig ennél is egyértelműbben fogalmazott:
„Ez a helyszín, azt kell mondani, hogy bárhol a világon meghökkentő, megdöbbentő, gyönyörű.”
A kőfalak, a fények és a több ezer fős közönség együtt olyan atmoszférát teremtenek, amelyet Havasi különösen nagyra értékel. A helyszínről készült drónfelvételeket is rendszeresen visszanézi.
„Utólag szoktam látni a drónfelvételeket, amikor a világítás a kőfalakon látszik. Ez egy elképesztő adottságú koncerthelyszín.”
Szerinte azonban önmagában a különleges helyszín sem lenne elegendő.
„Ehhez egy nagyon szeretetteli, nagyon különleges közönség is hozzájárul.”
Talán ezért is mondta azt, hogy az elmúlt tíz évben Tokajban adta „talán a legjobb atmoszférájú koncerteket”.
A mostani estét ráadásul tudatosan úgy állította össze, hogy a látványos koncertshow mellett a zongora és a személyes történetek kerüljenek előtérbe. Ez pedig egy olyan műfaj, amelyhez Havasi szerint ma már komoly bátorság is kell.
„Ma jelenleg az egész világon nem nagyon sok művész vállalja azt, hogy egyetlen hangszerrel kiáll, és a gondolatait elmesélve, az érzéseit elmesélve több ezer ember előtt tud kapcsolatot teremteni a közönséggel.”
A zongora mögött ülve, több ezer ember előtt, mindenféle közvetítő nélkül.
„Erre nagyon büszke vagyok” – mondta.
Talán ez foglalja össze legjobban az augusztus 8-i koncert lényegét is. A látványos fények és a monumentális színpad mögött végül mégis egyetlen hangszer maradt a középpontban: a zongora. A dallamok pedig nemcsak zeneműveket, hanem egy húsz éve épülő pálya fontos pillanatait is felidézték.
A koncert végén Havasi Balázs bejelentette, hogy jövőre visszatér Tokajba, és 2027. augusztus 7-én, szombaton újra találkozik a Fesztiválkatlan közönségével.
